,,Szemed nem könnyezik, kisírtad rég, ezer kín, ezer emlék. Reményvesztett láng ragyog, égett szárnyú angyalok. Hol marad az igaz szó, már az árnyék is vigasztaló."

,,Mondd a haldoklónak, hogy szép az élet.
  A boldog párnak: a szerelem méreg.
  Meséld el a vaknak, mindazt, amit látsz.

  Ha nem lehetsz boldog, terjeszd a romlást!"

"Ez itt a végső állapot már,
Nincs tiszta érzés csak a megszokás
Mindent szétrombol a belső pokol
A hazugság..."

"...Vérvörös az ég alja, fölötte sötét felhő, s homályba borul a sírokkal teli erdő. Homályosság száll a fák közé, s fekete hollók gyűltek a sírok köré..."

"...A Sötétség újra növekszik az erdőkben, a folyókban, a kövekben... Mi is felébredtünk és növekszünk, hogy elhozzuk a pusztítás lángját. Vörösre festjük az eget vérrel és tűzzel, és halált hozunk a világra..."

"...Besötétedett, hirtelen villámlott, tűz gyúlt, s az égből eső helyett vér hullt..."

"...Már nem vezérel a vágy,
Sem az élet, sem a szerelem vágya,
Elfojtott dühöm nem vezet,
Gonosz szavaim szándékával..."

"...Várom a béke perceit
Hisz boldog tudom csak akkor leszek
Ha az élet kegyetlenségeit
A temető csendje váltja fel..."

"Mindenek felett,
Egy csalhatatlan igaz érzés áll
Világ gyűlölet,
Isten eldobott világa felett."

"ÖNGYILKOS ÁLMOD MÁSOK ÁLMODJÁK NEKED!!
JÓ VOLNA LÁTNOD A HOLNAPOT, DE MA NEM AKARSZ ÉLNI!!!"