A boszorkányok feladata az ősidőktől kezdve nem volt más, mint a termékenység fokozása és a gyógyítás. Munkájuk a törzs számára nélkülözhetetlen volt, sokszor jelentették az egyetlen kapcsolatot a túlvilággal, és a terményhányad növelése létkérdés volt, így nagy szerep hárult a csoport boszorkányára. De hogyha tényleg az embereket segítették, s segítik még ma is, akkor hogyan fajulhattak el odáig a dolgok, hogy a boszorkány szóról a legtöbb embernek egy csúf, ártó szándékú banya jut eszébe? A válasz egészen egyszerű, ha elolvastad a boszorkányság történetéről szóló cikket: útjában állt a régi hit a kereszténység elterjedésének, ezért azt el kellett söpörni, követőit pedig ki kellett irtani mind az utolsó szálig. Érdekes, hogy ezt éppen az az egyház tette, melynek legfőbb tanítása, alapelve a szeretet...

Mint láthatod a boszorkányok munkáját a szeretet, a segíteni vágyás hatja át, sosem volt céljuk az ártás, de vigyázz, mert a boszorkány és wicca nem ugyanaz! A wiccák törvénye az, hogy „Tégy amit akarsz, de ne árts”, nem pedig a boszorkányoké. Tulajdonképpen mi is a különbség a boszorkányság és a wicca között? Nem más, mint hogy a wicca egy pogány vallás (melyről egy másik cikkben ejtek majd bővebben szót), míg a boszorkányság a mágia egy ágazatát jelöli, jellemző rítusaival és varázslataival (melynek egyik fő tulajdonsága, hogy a mágus fizikai eszközök segítségével fókuszálja energiáit, terjeszti ki akaratát). Ennek ellenére sokan keverik ezt a két fogalmat, márpedig a wicca egy hívő, akinek a vallás az első, míg egy boszorkánynak sok esetben a mágia jóval fontosabb, mint a vallás.

Mi is akkor a boszorkányok filozófiája? Egy valamit rögtön leszögezek, méghozzá azt, hogy a boszorkányoknak nem létezik egységes hite, vallása. Természetesen senki hite nem egyezik meg egészen, tartozzanak bár ugyanahhoz az egyházhoz, mégis itt annál jóval kötetlenebb a helyzet. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy erre az életfelfogásra jellemző az életvidámság, a gyakorlatiasság, mert bizony a boszorkányok a legtöbbször az anyagi világra hatnak, hogy jobbra fordítsák saját, vagy mások életét. És amit még elmondhatunk az a természet szeretete. Éljen bár egy nagyváros forgatagában, vagy egy csendes faluban, a legtöbb boszorkányt szoros szálak fűzik a természethez. Erre a felfogásra pedig nagy szüksége van a mai elvárosiasodó társadalomnak, mely módszeresen tökreteszi saját környezetét.